Nagy hete van a szólásszabadság ellenségeinek: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának legújabb furmánya, miszerint a szólásszabadságot törvényben korlátozni lehet, különösen a vallások lejáratásával szemben. A javaslat benyújtója: Pakisztán. http://antaldaniel.blogspot.com/2007/04/alul-vz-fell-glya-npek-s-llamok-jogai.html

adaniel: Pakisztán? Miért nem vagyok meglepve?

Ez azért nem cenzúra: Mindenki gyakorolhat nyomást a kedvenc témája szerepeltetésére vagy utált témája elhallgattatására. Akkor lenne cenzúra, ha az államot használnák a nekik nem tetsző beszéd betiltására. Nagyon egyetértünk a szólásszabadság ügyében (teljesen támogatjuk mindketten), ezért szólok, mert ezt az esetet nem tartom szerencsésnek. Olyan erős érveink vannak a szólásszabadság mellett, hogy nem kell a rosszakat előhozni. Szerintem. AD fenti példája viszont ül.

Pont hogy a vallással kapcsolatban NEM szabadna korlátozni a szólásszabadságot. Hiszen már évszázadok óta ez a legérzékenyebb téma, amely egyébként is mindig a legtöbb áldozatot követelte. Másfelől, az őskeresztények tiltakozására reagálva: 1. Jézus is ember volt (még ha csak félig is), ergo neki is meg voltak ugyanazok a szervei, mint nekünk. 2. az emberi testet (ha már vallási alapon definiáljuk) isten a saját képére, tökéletesnek teremtette, felesleges tehát műbalhét csinálni egy pénisz miatt. 3. Jézus zsidó volt (ezt az őskeresztények és szélsőségesek szintén gyakran elfelejtik). ... és a sor a végtelenségig folytatható lenne.

A szólásszabadság és a vallásszabadság elidegeníthetetlen abszolút emberi jogok. Emberek és nem államok vagy közösségek jogai, bár a legjobb, ha az emberek államai és közösségei is gyakorolják mindkettőt. Az egyetemes és eligedegeníthetetlen jogok szembeállítása nagyon veszélyes szalámitaktika.

Üdv Mindenkinek! Én egy kicsit nem értem az előző hozzászólók véleményét. Számomra is rendben van, hogy nem korlátozhatjuk mások véleményét. De miért kell mindenféle polgárpukkasztó dolog mellett kiállni? Vegyünk egy vallásmentes példát. Tegyük fel, hogy valamelyik nemzeti hősünkből csokoládé szobrot csinálnak. A példa kedvéért mondjuk Szent Istvánból. Azt is tegyük fel, hogy meztelenül, úgy, hogy látszódjon a fütyije. Akkor is ez lenne véleményetek? Nem éreznétek egy kicsit se, hogy ez Szent István megalázása? Szent István élete folyamán biztos sokszor volt meztelen, tehát elvileg szabad volna így ábrázolni, hozzátéve, hogy nem korlátozhatjuk mások szólásszabadságát. De mégis, nem undorító valahogy? Szent István életében nem az a fontos, hogy volt neki pénisze, hanem hogy megalapította a magyar államot. Rátérve a csokoládé Jézusra. Én református keresztény vagyok. Olvastam mind a négy evangéliumot, de ha jól emlékszem, sehol sem szerepelt az, hogy Jézus meztelenül feszítették volna meg. Jézus esetében sem az a lényeg, hogy volt neki pénisze, hanem hogy megváltotta a világot. Nézzétek, nem korlátozhatjuk a szólásszabadságot, de ha ezt ti nem érzitek erkölcstelennek, akkor javasolom, hogy minden nemzeti nagyunkról készítsünk egy csokoládé-péniszes szobrot. Ha nem szeretitek a történelmet, akkor valamelyik felmenőtökről is készíthetünk ilyen szobrot. Na ,mit szólnátok hozzá? :-)

Én keresztény vagyok és nem háborít fel a dolog, ha egy meztelen Jézust látok (egyébként így feszítették meg), de nem akarom elveszíteni az érzékenységem azok iránt, akik ezt esetleg gúnyként élik meg, akár mind a két oldalon. Nem hiszem, hogy a kereszténység ettől csorbát szenvedne, de azt igen, hogy néhány nem keresztény ezen jót csámcsogna (akár szó szerint) gúnyolódna, stb. Ne adjunk rá okot, így is van elég téma, amit szívesen kiforgatnak. Szóval egy szinten helyeslem a döntést, mert tekintettel van egyesekre, míg mások nem valószínű, hogy azért fognak álmatlan éjszakákat tölteni, mert nem lehet meztelen csoki Jézusuk. Az összehasonlítás az iszlám fundamentalistákkal viszont engem sért, mert leplezetlenül perojatív jelző a szövegkörnyezetben. A kereszténység a legnagyobb meggyőződés mellett is a legtoleránsabb vallás az egész világon. Ebbe tényleg minden vallást beleértek (bizonyítékokat inkább máskor). Tehát az ilyen fajta összemosás egy bloggter tollából egyszerűen felháborító. Ezt a szintet inkább csak a barátaiddal üsd meg, mert még valaki komolyan veszi. Ha nem is szereted a kereszténységet, legalább toleráld, mert azt hiszem, ez a te hitelességed igazi kérdése. Köszönöm.

Majd ha terólad csinálnak mesztelen csokifigurát, na majd azt álld meg szó nélkül! Egyébként meg Jézus teremtette a te testedet is, tehát az sem a tied, el is fogod előbb-utóbb veszíteni. Ezt egy 12 éves kislány küldi.

Én betiltanám a nyuszikat is, mert tisztára szemérmetlenül szaporodnak!

A fundamentalistákkal kapcsolatban azért az egyenlőségjel egy kicsit goromba csúsztatás, mert én csak tőled hallottam ezt a sztorit, nem erről beszél a fél világ, de nem nagyon félek attól sem, hogy az utcán zavargások lesznek, kocsikat gyújtogatnak, emberek halnak meg, bocsánatkérésre szólítanak fel bárkit, világégéssel fenyegetnek, stb… Mert ha jól emlékszem, ezt az iszlám fundamentalisták tették valami karikatúra kapcsán. Képzelem, mi lett volna egy meztelen Mohamed csokifigura esetén. Na ennyit a te okoskodásodról.

A holokauszttagadás és az antiszemitizmus általános (jogos) elvetése is a szólásszabadság korlátozása. Mérjünk egyenlő mércével, járjon a keresztényeknek is tisztelet!

A probléma a meztelenséggel van. Ha a Megváltót ágyékkötő nélkül ábrázolják, akkor világosan látszik zsidósága, mert ahogy a Bibliából kiderül, körülmetélték, és akkor így kéne ábrázolni. Ez a csokikészítés meg az ostobaság és az ízléstelenség egy újabb "szép" példája. Sajnos az emberek ilyenek. Messzebb vannak a Teremtőtől, mint valaha, pedig Jézus éppen azért halt meg, hogy a bűnök ne válasszák el az embert Istentől, és aki keresi Őt, az megtalálja. Meghalt, hogy benne újjászülessünk és békességünk legyen Istennel. A szólásszabadság ne legyen alkalom az istenkáromlásra, bár Jézus az ilyenekért is meghalt és a kegyelem rájuk is vonatkozik. Ha ismerné Istent, soha nem tenne ilyet.

Nagyon vicces ez az egész történet! Próbáljátok egy kicsit messzebbről nézni, elvonatkoztatni a hétköznapok rögvalóságától! :D) Nem gondoljátok, hogy döbbenetes, hogy milyen egyszerű dolgokról lehet komolykodó, sőt esetenként vérremenő vitát folytatni? Egy csokoládéfiguráról beszélünk! Nem éltem akkor, de hallottam róla, hogy Magyarországon az ötvenes években elvihette az ÁVO azokat a fiatalokat, akik szakáll viselésével "tiltakoztak" a rendszer ellen. Az akció és a reakció abszurd volt, függetlenül attól, hogy az éppen akkor benne lévők ezt halálosan komolyan vették. Az iszlám fundamentalisták rajzok miatt akartak/akarnak megölni karikaturistákat. Vajon mi a véleményetek Michelangelo szobrairól, Leonardo rajzairól? Az emberi test, de egyáltalán, bármilyen forma ábrázolása okozhat ekkora balhét? Nem érzitek, hogy mennyire nevetséges ez az egész? Ha hisztek valamiben, higgyetek! Nektek ettől biztos jobb lesz. De ettől nem biztos, hogy mindenki másnak hasonlóképpen kell gondolkodni a világ dolgairól! Igen, engem a legkevésbé sem háborítana fel, ha nagy nemzeti hőseinket profán, vicces, ad absurdum erotikus környezetben látnám viszont. Ettől még hősök maradnak... Az izlésterror és a gondolatrendőrség között nincs is túl nagy távolság! Virágozzék száz virág, mondták volt a bölcs kínaiak... Tudjátok, az ellen, ami nem tetszik, vagy esetleg felháborít, szerintem a legtöbbször nem az a helyes eljárás, hogy betiltjuk, reklámot csinálunk neki, hanem az, hogy negligáljuk, nem foglalkozunk vele, nem csapunk neki hírverést. Higgyétek el, sokkal hatásosabb! Én nem szoktam szidni a kereskedelmi tévéket, én nem szoktam őket nézni. Ne essetek a bulvárosodás csapdájába, pont erről szól a bulvár, ez a lételeme. A fundamentalisták tiltakozása egy darab csokoládé ellen a legrosszabb bulvárlapba való legostobább sztori, csak sajnos mindenki komolyan veszi.

Szia Dave! 1) „De ettől nem biztos, hogy mindenki másnak hasonlóképpen kell gondolkodni a világ dolgairól!” Én nem akarom senkire rá erőltetni a vallásomat, illetve nézeteimet. Távol álljon tőlem, hogy más lelkiismereti szabadságát korlátozzam. De azt cserébe elvárom, hogy a másik se próbáljon engem, illetve meggyőződésemet sértegetni (pl.: csokis-péniszes Jézus szobor). Lehet, hogy a szobrász nem szándékosan akarta inzultálni a keresztényeket, lehet, hogy ő csak egy új kifejezésmódot keresett, hogy elmondhassa gondolatait, belső érzéseit, de ezzel a művével sikerült másokat felkavarnia. Szerintem mindannyiunkkal megesik, hogy néha a másiknak olyat mondunk, amivel akaratunk ellenére megbántjuk. Ilyenkor bocsánatot kérünk tőle, vagy nem? (Egyébként örülök, hogy a galéria vezetői nem engedték kiállítani a My Sweet Lord-ot.) 2) „Igen, engem a legkevésbé sem háborítaná fel, ha nagy nemzeti hőseinket profán, vicces, ad absurdum erotikus környezetben látnám viszont.” Te egy igen furcsa alak vagy szerintem. Mondjuk ez relatív, mert neked biztos én vagyok furcsa ember, akinek képes felháborodni egy csoki Jézuson. Ez most mindegy. De gondolatmenetedet lehet folytatni is. Nem akarlak megsérteni, csak éreztetni akarom veled véleményed abszurditását. Tegyük fel, hogy valamelyik halott rokonodból csokoládés szobrot csinálnak. Azért kell, hogy halott legyen az illető, mert így sokkal kevesebb joga van, mint egy élőnek, ezáltal a kitalált művész jogi kiskapukat kihasználva (hangoztatva a szólásszabadság jogát) nyugodtan alkothasson, te pedig ne tudd beperelni. Tegyük fel csak a példa kedvéért, hogy anyukád meghal(de csak azért). Erre jövök én, csinálok róla egy csokis-puncis szobrot. Szerintem ő ezután is az anyukád marad, vagy nem? Mert abban igazad van, hogy Szent István csokis kivitelben is egy nemzeti hős, de akkor logikus, hogy anyukád csokis kivitelben továbbra is az anyukád. Bocsánatot kérek, ha megsértettelek, de kíváncsian várom erről a véleményed. Amúgy szeretnék egy valós példát leírni, sajnos nevekre nem emlékszem, de jól megjegyeztem keresztényként. A közelmúltban megjelent egy keresztény játék, ami az ateistákat rossz színben tüntette fel. Onnan tudom, mert az Index „címlapján” volt. Nem játszottam vele, mindenesetre elég gagyinak tűnt, de a lényeg, hogy ateistának lenni a játékban nem volt előnyös. Érdekes módon mégis felháborodás lett belőle. Pedig akit nem érdekel a téma, az egyszerűen nem játszik vele. A játék pont a negatív hírverésért lett egy kis időre ismert, pont mint a csoki Jézus. Az a véleményem erről, hogy semmi szükség ilyen gagyi játékokra, mert senki nem azért lesz keresztény, mert egy jót játszik egy ilyen játékkal. A hitet megélni kell, nem játszani. Illetve nem kell vérigsérteni az ateistákat. Cserébe elvárom, hogy az ateista is tűrje el, hogyha nekem nem tetszik valami (kölcsönös tolerancia elve). 3) Sokan irogatják, hogy be akarjuk tiltatni az ilyen szobrot. Szerintem nem érdemes semmilyen jogszabályt hozni a vallásgyalázás ellen. Inkább el kell magyarázni a liberálisoknak, hogy igenis létezik morál, erkölcs, ami nem viszonylagos. Az életben nagyon sok olyan eset van, amire nem hozhatunk jogszabályt, mégis úgy érezzük, hogy nem helyes, amit tesznek. Nem akarok belpolitizálni, de ma mindkét oldalon sok olyan dolgot tesznek, ami morálisan kifogásolható, de jogilag nem. Talán hozzunk jogszabályt arra, hogy egy miniszterelnök ne hazudjon? Vagy arra, hogy az ellenzék ne rágalmazzon? Ezek direkt vallásmentes példák voltak. Nem lehet törvényt hozni arra, hogy ne csináljanak ilyen szobrot, de érezni kell, hogy ez a szobor kívül esik a jó erkölcsök határán. Mint ahogy az a keresztény játék is.

Nem is tudom, hol kezdjem. Talán az lesz a legjobb, ha az elején. Egyébként meg nagyon örülök, hogy ilyen komoly vita alakult ki egy meglehetősen ronda csokoládészobor miatt. Komolyan. tory: Részben igazad van. A keresztény fundamentalisták valóban nem az államot hívták segítségül. Ettől függetlenül azonban egyértelműen a művészi szabadság korlátozására törekedtek, ami akárhogy is nézzük, cenzúra. Magellán: Felőlem aztán akárkiről készülhetne csokoládészobor. Mi közöm hozzá? Egyébként pedig jogom sem lenne hozzá, hogy beleszóljak. Ahogy másnak sem. laci + valaki: A keresztény és az iszlám fundamentalisták azért szerepelnek egy mondatban, mert hisznek a cenzúrában. A szólás- és véleményszabadsághoz való negatív hozzáállásukban érzek tehát hasonlóságot. A kereszténység ebből a szempontból (sem) nevezhető toleránsnak. Ahogy egyébként egyetlen vallás sem. Judit: Nem hiszem, hogy bárki is rólam akarna csokoládéfigurát készíteni, különösen meztelenül nem, de amennyiben mégis, természetesen engedélyt adok rá. És ha már itt tartunk. A testem kizárólag az enyém. nyúl: Én nem büntetném a holokauszttagadást, néhány idióta miatt ugyanis nem érdemes korlátozni a szólásszabadságot. Ha beírod a blogom keresőjébe, hogy holokauszttagadás, megismerheted az ezzel kapcsolatos álláspontomat. el-x-sír: Miért is baj az, ha világosan látszik Jézus zsidósága? Dave: Egyetértünk. Ami nem tetszik, annak teljesen fölösleges ingyenreklámot csinálni.

Magellán: De bizony hogy másokra erőszakolod a vallásod! Ha téged sért egy körülmetélt, ágyékkötő nélküli Jézus, ne nézd meg. De ha itt vered a hoppárét, és betiltást támogatsz, akkor rámerőszakolod, hogy én meg ne tudjam megnézni és egy jót nevetni. És persze mondhatnék mást is, nemcsak téged, de fogalmatok nincs arról, mi az a szólásszabadság meg vallásszabadság. A keresztyén fundamentalisták, az antiglobalista baloldali morálharcosok és az iszlám fundik ugyanolyan agresszív emberek: a saját erkölcsüket rá akarják kényszeríteni másokra. És ha művész lennék, pontosan ezért provokálnám én is ezeket az embereket, mert mint gondolom te is, azt hiszik magukról, hogy ők "jó" emberek.

Lehet, hogy csak én látom a különbséget az ateistákat negatívan feltűntető játék és a csokijézus között? Mégpedig abban, hogy az egyik egy társadalmi csoportot diszkriminál - ami ellen a közvélemény, és nem a törvény erejével kell fellépni (lásd még: holokauszttagadás) - a másik pedig egy vallási tabut sért. Szerintem a kettő nem ugyanaz. Például ha a szoborra az lenne kiírva, hogy mocskos keresztények, megérteném a felháborodást, sőt.