Mégis mi a fenét vártunk olyan emberektől, akik az egykor létezett szocializmusban szerezték életük legmeghatározóbb élményeit? Nekik a letelefonálás a mindennapok gyakorlatához tartozott. Ahogy a tiltás, a tűrés, a támogatás. Meg a hazudozás. Meg a képmutatás. Ne tessék tehát csodálkozni. Hallani fogunk még olyan történeteket, amikor az európai értelemben vett szociáldemokratákat magukkal ragadják a pártállami nosztalgiák. De persze meg tudják majd magyarázni. Mert mentség az mindig van. És olyanok is lesznek mindig, akik hisznek nekik. Bennük.