Friend of Liberty

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, hogy még a könnyűdrogok használata is kihat az emberek egészségére. Ez nyilván így van. Én azonban úgy tudom, hogy a stressz is rendkívül káros. Tiltsuk be azt is? Az ifjú kereszténydemokraták gondolatmenetét követve nyilván ez lenne a minimum. De ha már itt tartunk, nem kellene félmunkát végeznünk. Tiltsunk be mindent, ami a káros az egészségre. Kezdhetnénk mondjuk a politikusok sajtótájékoztatóhoz való jogával. Hogy ne beszéljenek össze mindenféle marhaságot. És hogy kevesebben kapjanak agyvérzést.

Még szerencse, hogy a belharcok mellett arra is futja a palesztinok erejéből, hogy kilőjenek néhány rakétát Izraelre. Különben elég unalmas lenne arrafelé az élet. A békés egymás mellett élés unalma. Kinek kell ez? Nekik nem, az biztos. A palesztin azonban a palesztinnal sem képes békében élni. Ráadásul még a zsidók is rontják ott nekik a levegőt. Szegények.

Kíváncsi lennék, hogy mihez akarnak kezdeni Kádár János csontjaival a sírrablók. Szerintem az elkövetők kiléténél ez sokkal érdekesebb kérdés. A kormány lemondásáért cserébe visszaadják a csontokat? Vagy mi a fene?

Az előzetes várakozásoknak megfelelően W. megvétózta az iraki csapatkivonást elrendelő törvénytervezetet, szerinte ugyanis a kivonás határidejének megjelölése egyet jelentene a vereség határidejének kijelölésével. Egyetértünk. Köszönjük.

Nemrégiben írtam már arról a meglehetősen abszurd elképzelésről, miszerint a jövő nemzedékek érdekeit egyesek ombudsmannal védenék meg tőlünk (lásd az Ötpárti nonszenzus Abszurdisztánban című bejegyzést). A Hírszerzőn olvasható publicisztikámban azonban részletesebben is elmagyarázom, hogy miért kellene minél előbb elfelejteni ezt az őrültséget:

„A saját érdekeinket kellene követnünk. Még akkor is, ha utódaink esetleg nem értenének velünk egyet. Erről azonban nyilvánvalóan fogalmunk sem lehet, ezért aztán teljesen fölösleges úgy tennünk, mintha. Az időutazás feltalálása persze új helyzetet teremtene.”

W. ismét egyértelművé tette, hogy megvétóz minden olyan törvényt, amely előírná az Irakban harcoló amerikai csapatok kivonását. A demokraták tehát hiába erőlködnek. Amíg W. az elnök, minden marad a régiben. Ez is valami. Aztán majd az elnökválasztások után kiderül, hogyan tovább. Reméljük, nem a demokraták fogják mutatni az utat.

A szocialisták betiltanák az önkényuralmi eszmékre emlékeztető testmozdulatokat. Elsősorban nyilván a karlendítést. Elképzelésük persze ettől függetlenül teljes képtelenség, még szerencse, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint nem is lesz belőle semmi. Köszönhetően a szabad demokratáknak, akik ezek szerint mégsem veszítették el teljesen az eszüket. Egyedül azt sajnálom egy kicsit, hogy a mozdulatbűn fogalmáról le kell mondanunk. De így legalább nem  rajtunk röhög majd mindenki.

A Hamasz katonai szárnya szerint vége a tűzszünetnek. Ami természetesen az izraeliek hibája. Kaptak is néhány aknát (rakétát?), hiszen megérdemlik. Meg aztán nyilván itt volt már az ideje, hogy emlékeztessék őket, kikkel állnak szemben. Ha esetleg elfelejtették volna. Közönséges terroristákkal. Akikkel ennek megfelelően kell bánni.

Franciaországban az érdeklődés hiánya miatt az államszocializmus tehát egyelőre elmarad. Sarkozy győzött, Royal veszített. A visszavágón persze érhetnék még bennünket meglepetések. De reméljük a legjobbakat. 

© Bob Gorrell

Kedves Olvasók! Egy hétig előreláthatólag nem lesznek újabb bejegyzések. A kényszerpihenő azonban akár ennél hosszabb is lehet. Nem szeretnék belemenni a részletekbe, legyen elég annyi, hogy meglehetősen komoly magánéleti problémáim miatt egyelőre képtelen vagyok a Friend of Liberty frissítésével foglalkozni. Üdv, FoLib

Az ORTT egy csoda. De hát ezt eddig is tudtuk. A legutóbbi döntésük viszont (khm) minden előzetes várakozásomat felülmúlta. Híradót orrvérzésig! Akár tematikusat is. Helyes. Teljesen egyetértek. Nem is értem, miért kellett ezzel évekig várni. Mégis hiányérzetem van. Hiszen a pornócsatornák nézőire mintha nem gondolt volna senki. Szerintem óriási hiba lenne éppen őket kihagyni az országos hírorgiából.

Továbbra is palesztin terroristák fogságában van Gilad Salit tizedes, a tavaly nyáron elrabolt izraeli katona. Szabadságáért cserébe állítólag százával kellene elengedni bebörtönzött palesztin terroristákat, akik nyilván azért nincsenek szabadlábon, mert izraeliek ellen követtek el (és követnének el) támadásokat. És különben is. Miért kellene egyetlen katonáért cserébe szabadon engedni terroristák százait? Nem aránytalan ez egy kicsit?

Az ötpárti konszenzus szerint szükség lenne egy újabb ombudsmanra. Hogy legyen, aki a jövő nemzedékek érdekeit képviseli. A konszenzus azonban Abszurdisztánban általában nonszenzust jelent. Ahogy most is. Elég abszurd lenne ugyanis, ha az egyelőre csak képzeletben létező ombudsman a leszármazottaink nevében ellenezne/támogatna. Hiszen honnan is tudhatná, mi áll érdekükben? Talán az általa helyesnek tartottnak éppen az ellenkezője. Az viszont egészen biztos, hogy a mi kezeinket megkötné. Pedig nekünk elsősorban a saját érdekeinket kellene követnünk. És nem másokét.

Matt Semler benyújtotta a lemondását. Hogy ki a fene az a Matt Semler? A New York-i Lab Gallery kreatív igazgatója. Volt. Történt ugyanis, hogy a galéria főnökei közölték vele, hogy a My Sweet Lord kiállításon mégsem állítják ki egy bizonyos Cosimo Cavallaro csokoládéból készült szobrát, amely a megfeszített, teljesen meztelen, tehát ágyékkötő nélküli Jézust ábrázolja.  Botrány! Különböző keresztény csoportok és magánszemélyek legalábbis így gondolták. Ellentámadásuk teljes sikerrel járt, Matt Semler döntése tehát tökéletesen érthető. Ha művészetről van szó, a keresztény fundamentalisták semmivel sem különbek az iszlám fundementalistáknál. In God Censorship We Trust.

© Bob Gorrell

A Napi Dzsihád hangneme elfogadhatatlan. Legalábbis Abdul-Fattah Munif szerint, aki a Magyarországi Muszlimok Egyháza nevében arra kérte utasította az iszlámkritikus blog szerkesztőjét, hogy haladéktalanul szüntesse meg az oldalt. Ellenkező esetben jogi lépéseket helyezett kilátásba. Abdul-Fattah Munif alighanem cenzornak képzeli magát. Ehhez persze joga van, ugyanakkor mintha megfeledkezett volna arról, hogy a vélemény szabad  kinyilvánítása egyelőre nem ütközik semmiféle törvénybe. Eléggé el nem ítélhető módon még a miénkkel ellentétes vélemények kinyilvánítása sem, amit nyilván rendkívül nehéz lehet elviselnie. Abdul-Fattah Munif azonban téved. A Napi Dzsihád nem uszít a muszlimok ellen. Előre megfontolt szándékkal egészen biztosan nem. A hirtelen fölindulásból elkövetett hozzászólásokról ezt sajnos nem minden esetben lehet elmondani. Közülük néhányat alighanem szerencsésebb lett volna szemétre dobni. Hiszen a szerkesztő felelősséggel tartozik a blogján olvasható összes tartalomért. Abdul-Fattah Munif természetesen hangot adhat ellenvéleményének. Arra is megkérheti a szerkesztőt, hogy távolítsa el a gyűlölködő hozzászólásokat. Megkérheti, de nem utasíthatja. Óriási a különbség. Fenyegetőzni azonban a kérés elutasítása esetén sem áll jogában. Ahogy a Napi Dzsihád beszüntetésére sem utasíthat senkit. A vélemény ugyanis szabad.  A mások véleménye is. De erről már volt szó. Mindössze ezt kellene megértenie. És persze elfogadnia.

Részletek:

http://dzsihad.blog.hu/2007/04/03/napi_dzsihad_es_a_mme http://dzsihad.blog.hu/2007/04/06/az_mme_egyenlore_hallgat http://dzsihad.blog.hu/2007/04/07/a_magyar_muszlimok_egyhaza_osszeult http://dzsihad.blog.hu/2007/04/08/napi_dzsihad_es_az_mme_kepviselojenek_uj

Az Egyesült Államok pénteken nem fogja megtámadni Iránt. Washingtonban legalábbis határozottan cáfolták az egyik orosz bulvárlap állításait, miszerint megszületett a döntés az iráni nukleáris objektumok bombázásáról. Az Irán elleni támadás ettől függetlenül persze elképzelhető. Akár már a jövő héten is. Hiszen egyelőre csak azt cáfolták, hogy most pénteken indulna a támadás. Minden megtörténhet. És alighanem meg is fog.

© Glenn McCoy

Ma elnököt választanak a szabad demokraták. Mindenki lélegzetvisszafojtva figyeli az eseményeket, mintha tényleg számítana, hogy a következő országgyűlési választáson kinek a vezetésével érnek el 4,99 százalékot. Esetleg 5,01 százalékot, ha szerencséjük van. Ennél lényegesen jobb eredményre számítani ugyanis nem lehet. Fodor és Kóka természetesen tisztában van ezzel, csak nem merik bevallani. Persze elég hülyén is venné ki magát. Egy elnökjelölt legyen optimista. Még akkor is, ha optimizmusa teljesen megalapozatlan. Az SZDSZ sajnos menthetetlen. Egy hiteles kapitalista pártra pedig nagy szükség lenne. Fodorral azonban az SZDSZ nem lenne kapitalista. Kókával meg nem lenne hiteles. A kérdés tehát tulajdonképpen úgy hangzik, hogy egy hiteles szociálliberális pártot szeretnénk inkább, vagy egy hiteltelen kapitalistát. Számomra egyik lehetőség sem tűnik különösebben vonzónak. Ezért inkább tartózkodom.

Update: Szavazategyenlőség miatt csak másodszorra sikerült megválasztani a szabad demokraták új elnökét. A győztes Kóka lett, a párt ügyvivői testületébe viszont Fodort választották meg a legnagyobb szavazatszámmal. Bár ez alighanem sovány vigaszt jelent csak neki.

„Nem a kongresszusnak kellene megmondania az ellenségeinknek, hogy meddig kell kitartaniuk ahhoz, hogy nyerjenek” – reagált Lindsay Graham republikánus szenátor arra a demokrata elképzelésre, miszerint meg kellene határozni az amerikai csapatok Irakból való távozásának céldátumát. A szenátornak tökéletesen igaza van, a demokraták azonban mintha nem akarnák megérteni amit mond. Nyilván képtelenek a gondolkodásra.

Emberek milliói halhatnak éhen Észak-Koreában. A helyzet tehát változatlan, hiszen Észak-Koreában már eddig is milliók haltak éhen. Mindennek persze semmi köze a kommunizmushoz, a kommunizmus ugyanis egy csodálatos eszme. Bár a gyakorlatban nem igazán működik. Illetve dehogynem. Ami Észak-Koreában történik, az a kommunizmus gyakorlati megvalósulása. Ne legyenek illúzióink. Egyenesen következik az eszméből. Hiába állítják ennek az ellenkezőjét.

© Paul Nowak

Brigitte Mohnhaupt, a RAF egykori vezető személyisége tehát szabad. Nem találom a szavakat.  Brigitte Mohnhaupt, a kilencszeres gyilkos. Nem is értem, Christian Klar nevű elvtársát miért tartják még mindig börtönben. Európa így harcol a terrorizmus ellen. Őrültség, de nyilván van benne rendszer.